Éttermi csetepaté miatt jöttünk rá, hogy a barátnőnk alkoholistává válhat

Néhány évvel ezelőtt egy kisebb, de elegáns étteremben dolgoztam felszolgálóként. Bár összesen csak egy évet töltöttem ott, úgy érzem sikerült elég jól belelátnom, hogy miként is működik a vendéglátás. Az alkalmanként a konyhán eluralkodó káosztól kezdve az ÁNTSZ ellenőrzésen át egy-egy türelmetlen, vagy udvariatlan vendégig sok mindent megtapasztaltam. Alapvetően soha nem vettem magamra, ha a vendégek éppen velem beszéltek nem túl kedves hangnemben. Úgy voltam vele, hogy attól még, hogy engem ugráltatnak, az étel nem fog gyorsabban megsülni, így nekem nincs mit tennem az érdekükben.

Ezt a szemléletet egészen addig vallottam, amíg szerencsém nem volt egy igen csak ittas vendéghez, aki már majdnem a tettlegességig is elment. Szerencsés voltam, mivel nem épp engem pécézett ki magának. Éppen egy olyan pincér kollégámmal került szóváltásba, akit közel sem lehetett gyenge testalkatúnak nevezni, és ki tudott állni magáért. Persze a vendéget ő semmiképpen sem bánthatja, csupán sikerült elhárítania az őt ért támadást. Nem is értem, hogyan történhet ez meg egy ilyen jó nevű étteremben, mint ahol dolgoztam. A vendéget sikerült a barátainak józanészre téríteni, és belátták, hogy jobb, ha fizetnek, és távoznak. Bár nem én voltam a sértett a történetben, azért engem is megrázott, mert akárkivel megtörténhet. Elképesztő, hogy az alkohol milyen viselkedést tud kihozni az emberekből.

Annál nagyobb csalódottsággal töltött el, amikor egy éttermi vacsora alkalmával éppen az én egyik barátnőm, Heni keveredett hasonló szituációba. Csak itt éppen ő volt az, aki a pincéreket verbálisan bántalmazta. Az este folyamán feltűnően sokat ivott, és egy idő után már nem tudta kontrollálni a cselekedeteit. Mivel én is dolgoztam étteremben, tudtam, mennyire kellemetlen helyzet ez a felszolgáló személyzetnek. Henit pedig egyszerűen nem lehetett lenyugtatni, így szépen megkértek minket, hogy hagyjuk el az éttermet. Szégyenkezve szedtük a sátorfánkat, és elindultunk. Az ijesztő az egészben az, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor Heni temperamentuma miatt tessékeltek ki minket valahonnan. Ha iszik ugyanis, akkor teljesen elveszti a fejét.

Elkezdett megkörnyékezni a gyanú, hogy Heni egy “kezdő” alkoholista. A hétköznapi életére tudtommal még nincsen különösebb befolyással az alkohol, eltekintve az leírtakhoz hasonló esetektől. Ami feltűnt nekem, hogy gyakran iszik otthon is, egyedül. Erről pedig azért tudok, mert akárhányszor átmegyek hozzá, mindig van nála néhány üveg bor, némelyik pedig már félig üres szokott lenni. Elkezdtem hát információkat keresgélni az alkoholizmussal kapcsolatban: milyen kiváltó okai lehetnek, milyen tünetei, típusai vannak, és hogyan lehet kezelni. Találtam is egy nagyon jó összegző cikket a Felépülők Központ oldalán, ami alapján rájöttem, hogy Heni valóban “szinten tartó” alkoholista.

A szinten tartó alkoholista ugyanis általában nem iszik addig, ameddig kiüti magát. Ehelyett napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt, aminek köszönhetően a tolerancia szintje emelkedik. Gyakran keres kifogást arra, hogy miért iszik, és ha valaki szembesíti azzal, hogy aránytalanul sok alkoholt fogyaszt, és ez így nincs rendben, akkor ideges lesz, és megsértődik. Ez nagyon veszélyes típusa az alkoholizmusnak, mivel egy külső szemlélő számára kevésbé észrevehető. A legtöbbször maga az alkoholista sincsen tisztában azzal, hogy baj van. Heni esetében is elmondható ez. Szerencsére a családjával és a barátaival még mindig jó kapcsolatot ápol és a munkahelye is stabil. Egyelőre… De ki tudja még meddig? A legutóbbi incidens után ugyanis többünkben, akik ott voltunk, megfogalmazódott, hogy valahogyan fel kéne nyitnunk Heni szemét.

Ahogyan azonban a Felépülők is írták, az alkoholfüggőnek magának kell eldöntenie, hogy változtat, ugyanis e nélkül nem működik a 28 napos elvonó program, amit ők kínálnak. Ez a program pedig arra épít, hogy a beteg a későbbiekben egyáltalán nem fogyaszt majd alkoholt. Ez a legjobb biztosítéka annak, hogy nem esik vissza. Még szerencsére nem tartunk ott, hogy Henit rá kelljen beszélnünk arra, hogy vonuljon be egy ilyen programra. Barátaiként azonban el kellett neki mondanunk, hogy aggódunk érte, és szeretnénk, ha jobban számon tartaná, hogy mennyi alkoholt is fogyaszt. Ha valóban így is tesz majd, akkor biztosan nem fog tovább súlyosbodni a függősége, és normalizálódhat az alkoholfogyasztása. Azonban ha ez nem történik meg, jó tudni, hogy a Felépülők Családi Felépülési Központnál elérhető a tapasztalt szakemberek segítsége.