Egy volt kollégám, Hajni, akivel később egész közeli barátok is lettünk, mikor a barátja megkérte a kezét, eldöntötte, hogy ő bizony saját maga fogja leszervezni az esküvőjét, nem bérel fel professzionális szervezőket.
A dolog egyébként egész jól működött, valamennyit én is, meg persze a rokonok, barátok is besegítettek, de azért voltak fennakadások.
A terítéket például egy külföldi régiségboltból rendelte meg Hajni, s ez a szett nem érkezett meg az esküvőig, így végül a vőlegény, Áron szülei segítettek be.
A ruhát is át kellett szabni, kétszer is, de ez végül tökéletes lett a nagy napra.
A meghívó pedig, amit az esküvő előtt 24 nappal kaptak meg a vendégek, szintén tökéletes lett, de a történetét én már csak az esküvői bulin hallottam Áron öccsétől, Nánditól.
A tipográfiai tervezést és a rajzolást Hajni egy régi évfolyamtársára, Katira bízta, aki közben grafikus lett, és mint kiderült, ez az ötlet igen jól sült el, mert Hajni már az első munkatervet is imádta.
A gond csak az volt, hogy a két vérprofi HP nyomtatóban, mint kiderült, alig volt tinta, s mivel Hajni elég feszült volt aznap az esküvő egyéb dolgainak szervezése miatt, ott helyben elsírta magát. Nándi hallotta meg a dolgot a szomszéd szobából, és átment hozzá.
Hajni elmesélte neki, hogy 1 óra múlva a virágosnál kell lennie, utána ruhapróba, aztán cipőbolt, este pedig a zenészekkel kellene találkoznia, egész egyszerűen nincs energiája és ideje nyomtatóalkatrész-beszerzésre. Nándi megnyugtatta, mondta, hogy szerinte ki kéne adni a feladatot egy ilyesmire szakosodott üzletnek, de Hajni persze tiltakozott, ami amúgy nem csoda, hiszen korábban vagy 2 hetet töltött azzal, hogy saját kezűleg készített meghívókról nézett képeket, olvasott fórumokat.
Hajni tehát úgy indult el a virágoshoz, hogy Nándi megkapta a feladatot, hogy két, maximum három napon belül minden legyen meg, a megfelelő HP tonerek és a különféle papírok.
Igen ám, azonban Nándinak meg másnap és harmadnap is fontos vizsgája volt, a feladatot meg elpasszolni nem lehetett, Áron dolgozott, a szülők meg a cukrásznál intézkedtek éppen. Nándi végül felhívta Katit, hogy mit csináljon, ez a helyzet van, de valójában neki sincs ideje rohangálni.
Az óriási mázli az volt, hogy Kati tudott egy helyet, ahol a HP toner kínálat nagyon jó és a webshopban elérhetőként feltüntetett termékeket 1-2 napon belül házhoz is szállítják. Nándi gyorsan csekkolta is a tonereket és papírokat listázó aloldalukat, és nagy megnyugvására mindegyik típus elérhető volt, amelyik kellett.
Persze az se volt mellékes, hogy a kiszállítás ingyenes volt náluk, és hogy két, illetve három termék vásárlása esetén már árengedményt is adnak.
Nándi tehát szépen berámolt a virtuális kosárba, és feladta a megrendelését, ami hiánytalanul meg is érkezett a második napon, méghozzá az előre megjelölt 3 órás intervallumban, ami Nándinak akkor nagyon jól jött, mert kiderült, hogy az egyik tételhez jegyzetért is kellene rohangálnia.
Szóval Nándinak végül meglett a két vizsgája, Hajni pedig a negyedik próbanyomtatásnál már körvonalazódni látta álmai esküvői meghívóját, ami azt kell mondjam, tényleg gyönyörűre sikeredett.
Én meg, mióta Nánditól hallottam ettől ezt a történetet az egyébként fergetegesen jól sikerült esküvőn, a HP tonert meg az Epson patront is erről a helyről rendelem.